A mészkő

A mészkő összetétele

A mészkő egy olyan kőzet, aminek elég egyszerű a kémiai összetétele, hiszen egy képlettel leírható: CaCO3 (kalcium-karbonát). Ez az anyag, ha módja van rá, kristályos szerkezetet is felvehet, ilyenkor szép csillogó ásvány jöhet belőle létre, pl. a kalcit. A mészkő azonban tömeges, nem csupán egy-egy szép kristálycsoport.

A mészkő kialakulása

1) A mészkő gyakran mészvázú tengeri állatokból jön létre. Ebben az esetben a szerves eredetű üledékes kőzetek közé soroljuk. Ilyen mészkőben érdemes ősmaradványokat keresgélni, nagy valószínűséggel találunk is bennük.

Olyan tengeri állatokra kell gondolnunk, amiknek nem csak mészvázúaknak kell lenniük, de olyan tömegesen kell előfordulniuk, hogy elpusztulásuk után a tengerfenéken vastag rétegben gyűljenek össze. Szakszerűen úgy mondjuk, hogy kőzetalkotó mennyiségben legyenek jelen. Ilyenek pl. a korallok, amelyek pici korallpolipocskái (a csalánozók közé tartozó egyszerű állatkák) egész zátonyokat hoznak létre mészből. De bármilyen furcsa, még egysejtűek is lehetnek kőzetalkotók, ha elég sokan vannak. Hazánkban a legszebb példa erre a Bakonyban sokfelé található Szent László pénze, ami nem más, mint lapos pénzérmére hasonlító mészváz, amit egykor a Nummulitesek közé tartozó, több centiméteresre is megnövő egysejtűek növesztettek maguk köré. De mészkő létrejöhet csigák vagy kagylókévezredek során összegyűlt vázaiból is. Az én kedvenc kövületeim a földtörténeti középidőben élt ammoniták (ammoniteszek). Ezek a mai polipok rokonai voltak, akik időben egyszerre éltek a dinoszauruszokkal, de az ammoniták kizárólag tengerekben fordultak elő. Síkban feltekeredett vázuk hasonlít a csigaházra, de belül eltér attól. A csigaház belül egyterű, spirális cső. Az ammoniták mészváza pedig kamrákra tagolt. Ahogy nőtt az állat, újabb kamrákat növesztett az előzőek elé, mindig nagyobbat. A kisebbekbe gázokat volt képes kiválasztani a keringéséből, s így ezeket a légkamrákat tudta a vízben való emelkedésre és süllyedésre használni. Maga a polipszerű állat a legnagyobban, az ún. lakókamrában élt. Az ammoniták a középidő végén kihaltak, a mai puhatestűek közül a Nautilus (csigáspolip) hasonlít hozzájuk a legjobban. Hazai középületeinken gyakran láthatjuk a csiszolt felületeken az ammoniták ősmaradványait. A vörös színű piszkei „márvány” hazánk egyik legszebb díszítőköve, tele ammonitákkal. Éppen a kövületek mutatják, hogy nem márvány, hanem mészkő. A márvány ugyanis a mészkő egy átalakult, átkristályosodott formája, amiben sosem láthatóak fosszíliák.

2) Mészkő édesvízből is létrejöhet. Ekkor is köze van élőlényekhez, de nem úgy, ahogy az előbb láttuk. Mészkővidékeken a források, patakok sok oldott meszet szállítanak magukkal. Ez az oldott mésztartalom kicsapódik a vízből, ha elillan belőle az oldott szén-dioxid. A vékony rétegben kicsapódó mész a patakparton található mohákra, gyökerekre, ágakra válik ki és bekérgezi őket. Idővel a növényi szerves anyag elpusztul, lebomlik, de megmarad a helye a mészben. Így jön létre a lyukacsos szerkezetű édesvízi mészkő, más néven mésztufa (travertino). Kedvelt építőanyag és díszítőkő, mert könnyű megmunkálni. Hazánkban ezt a folyamatot sokfelé láthatjuk, például a Bükkben a Szalajka-völgy Fátyol-vízesésében. Mésztufából áll, amint a neve is mutatja, Pécsett a Tettyei Mésztufa-barlang. De édesvízi mészkő borítja budai Várhegy tetejét is, amelybe azokat a pincéket mélyítették, melyek közül ma több is látogatható Budavári Labirintus néven. A horvát Plitvicei-tavaknál pedig a kicsapódás minden fázisát megfigyelhetjük. Csodaszép hely, érdemes felkeresni!

3) A mészkő élőlények közreműködése nélkül is létrejöhet. Ekkor a vízben oldott mész kicsapódásáról van szó, ezért a mészkövet ilyenkor a vegyi üledékes kőzetek közé soroljuk. Igaz, hogy mesterséges környezetben, de ilyet csodálhatunk meg Egerszalókon, ahol egy egykori kutatófúrásból tör fel a forró, meszes víz. Ma már a köré épült fürdőkomplexum része az a domboldal, amit a rajta lefolyó víz von be egyre vastagabb mészkőrétegekkel. Látványnak ez sem utolsó! (De nem is kell ilyen messzire mennünk, hiszen a fürdőszobánk tárgyain kicsapódó vízkő is ugyanez az anyag, vagyis kalcium-karbonát, tehát mészkő.)

Ha ismerjük a fenti folyamatokat, még nagyobb tisztelettel fogjuk csodálni azokat a hatalmas mészkőhegyeket, meredek mészkőszirteket, melyek anyaga apró állatok mészvázaiból gyűlt össze egykori tengerek fenekén. Hát még, ha arra gondolunk, hogy micsoda erők kellettek ahhoz, hogy ezeket a több száz méter vastag rétegeket felgyűrjék és a magasba tolják!

Forrás: barangolj-velem.hu

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Szólj hozzá!

avatar
  Subscribe  
Visszajelzés